A Microsoft megerősítette a hírt miszerint márciusra elkészül a Windows Vista első javítócsomagja. A Windows XP SP3 viszont sajnos még várnunk juniusig várnunk kell.  A változások nem látványosak de érezhetők. Itt arra kell gondolnunk, hogy főként a háttérben történtek változások. Elsősorban performanciában és energiagazdálkodásban lett jobb a rendszer. A fórumok többek jelezték, hogy a rendszer felállási ideje is érezhetően javult. Ezenkívül biztonsági és adminisztrációs fejlesztések történtek valamint új technológiákat és szabványokat is támogat majd a Vista Sp1.

A Windows Vista SP1 changelog: http://www.istartedsomething.com/20071208/vista-sp1-changelog/

A tegnapi Windows7 pletykálkodás után itt a mai adag pletyka. Szintén sokan várják már az Internet Explorer legújabb 8-as kiadását. Ha lehet hinni a pletykáknak akkor minden eddiginél szabványkövetőbb és testre szabhatóbb böngészőt kapunk majd. És mind Windows Xp-re mind Windows Vistara meg fog jelenni a 8-as változat. Igaz XP esetén valószínűleg nem lesznek meg azok a biztonsági újítások (Csak úgy mint az IE7 esetén technikai okokból) mint a vistás internet explorerbe. Ami eddigi híresztelésekből kijutott az az, hogy az IE8 végre tökéletesen átmegy az ACID2 teszten, és ez akár, hogy is lesz a végleges kiadásban egy jó irányvonal a microsoft részéről.
Hogy mikor jelenik meg az első béta? Híresztelések szerint még idén ősszel letölthetjük az első publikus bétát.

És hogy hogy fog kinézni? Ha lehet hinni a képeknek office 2007 stílusú lesz, és integrálva lesznek benne a Live eszközök. Pl: A Live Writer.
Ez a képsorozat ha lehet hinni a szerzőnek az Internet Explorer 8 alpha kiadását mutatja be.

Mindenesetre ne vegyünk rá mérget, hogy tényleg így fog kinézni és ezek a funkciók lesznek benne. Nyár közepén már valószínűleg sokkal többet fogunk tudni az új böngészőről.

A napokban egyre nagyobb a Windows7 körüli pletykák száma a netes fórumokon. Sokan látni és kipróbálni vélték az M1-es kiadását a rendszernek. De inkább kacsának tartják az egészet.
Bevallom én is annak tartom. Viszont gondoltam rákeresek, egy lengyel és egy orosz oldalon találtam rá néhány screenshotra, ami valamelyest alátámasztják a híreszteléseket. (Egyszer legyen hasznom az orosz nyelvismeretből)


Windows7 desktop

 
Controlpanel

Windows7 About

 
Taskbar


Display conf.

Welcome center

Hogy ezek valódiak-e vagy csak ügyes photoshop trükk azt persze nem tudhatom mindenesetre érdekes. Ha még idő előtt bárki azt mondaná, hogy hát ha így fog kinézni a végleges akkor nem is kell, hisz nagyon hasonlít a Vistára! Jusson eszébe az, hogy hogy is indult anno a Vista. Milyen mérföldköveken ment keresztül, és a végén mi lett belőle. ( További infomrációk a Longhorn evolúcióról: http://www.winportal.net/?id=180 )

A screenshotokat valamelyest alátámasztja  winportálon is közölt egy hír. Miszerint egy lelkes fiatal már írt is néhány információt a rendszerről, és ezek a screenshotok valamelyes alá támasztják a közölt információkat.

A hétvége során lehetőségem volt játszani egy keveset az új build-del, de kissé csalódott vagyok.

Az asztali gépemre ugyan gond nélkül feltelepült, de a SATA-meghajtóhoz driver betöltése volt szükséges - ez sem az XP-nél, sem a Vistánál nem okozott eddig gondot. Egy USB pendrive-ról való betöltés után a rendszer rendben feltelepült, összesen egyszer indult újra, a telepítés végén.

A laptopra szintén gond nélkül felment, de a videokártyámhoz nem talált driver-t, így Aero nélküli, egyszerű kezelőfelület jelent meg - mely egyébként nagy részt a Vistára hasonlít. A build szám: 6.1.6519.

A rendszer meglehetősen gyors és válaszkész, körülbelül 480 MB memóriát fogyaszt alapjáraton.

A Sidebar Gadget-ek (minialkalmazások) integrálva lettek a Windows Explorer-be, az asztalra jobbkattintással lehet újakat hozzáadni, illetve elrejteni őket. Van pár új Gadget is, az egyik legérdekesebb a "Windows Media Center" nevű, mely a WMC-ben éppen lejátszott tartalom információit írja ki. Az asztal jobbkattintás-menübe egy új pont került felvételre "Display" néven, mely közvetlenül a képernyő-tulajdonságlaphoz (DPI beállítások) ugrik. A vezérlőpult egyébként sokkal letisztultabbnak tűnik, mint a Vistában.

A Start menüben kis rajzszögekkel van lehetőség a programok rögzítésére. Az Explorer ablakok keresés mezője átméretezhető, és látszik, hogy a keresés éppen hol, melyik könyvtárban megy végbe (rendszerint ez az aktuális mappát jelenti).

A betűtípusok közé egy új fajta, a "Composite Fonts" került felvételre, mely XAML-alapú betűkészleteket jelent. Új alkalmazás az XPS Viewer, melyre eddig az Internet Explorer-t használtuk.

A Feedback Tool (az eszköz, mellyel a bétateszterek a visszajelzéseket továbbítják a Microsoft-nak) is megváltozott. A Windows 7 "pilléreinek" felsorolásából látszik, hogy a Microsoft inkább a rendszer további finomításán dolgozik, mint egy teljesen új, radikálisan megváltoztatott kiadáson (csakúgy, mint az XP esetében, ellentétben a Windows 2000-rel). A főbb fejlesztési területek:

Érzékenyebb hálózatfigyelés, mely automatikusan megváltoztatja a hálózati beállításokat a környezettől függően.

A LiveID fiók segítségével az Internet Explorer kedvencek és beállítások átvihetők más gépre/felhasználói fiókra is.

Gadget- és adatgyorsítótár - hordozható személyes minialkalmazások és beállítások/adatok (pl. RSS-csatornák).

Új számológép, WordPad és Paint, melyek a WPF prezentációs technológiát alkalmazzák.

"Streaming" technológia, élő adatfolyamok lejátszásához és rögzítéséhez.

Fejlettebb energiagazdálkodási lehetőségek, érzékenyebb akkumulátor-mérő, remélhetőleg hosszabb üzemidő.

Majdnem elfelejtettem: végre új bootképernyő jelent meg, mely a jelenlegi Vista bejelentkező-képernyőre hasonlít. A rendszer töltődése közben egy fénysugár-szerű animáció húzódik végig a képen. Mivel az XP óta a bootlogó fekete alapú, az egész kicsit a Windows 95/98-as érára emlékeztet.

Hogy, ezek a képek és információk valódiak-e vagy sem, az előbb utóbb kiderül, mindenestre egy évvel a Windows Vista megjelenése után a netes társadalom ismét lázban ég, és várja az újabbnál újabb információkat az új rendszerről.

Egy online verseny indult nem régiben a Microsoft és több hazai cég támogatásával. A verseny lényege, hogy készítsünk egy rövid kis filmet arról, hogy mégis miért érdemes legális szoftvert használni. Az alkotások maximum 35 másodperc lehet. Beküldjük, majd megmozgatod az ismerőseidet, hogy szavazzanak a TE filmedre, és akár egy HP PDAt , Smartphonet vagy akár egy Laptopot is nyerhetsz.

Erről a Szomszédokból két jelenet jut eszembe.

Vágási Feri álma egy Windows 95

Vágási Feri nem kapta meg karácsonyra a Winodws 95 szoftvert

Megjegyzem: Minden magyar diák ingyen kaphat Microsoft termékeket. Az egyetemeken Informatikus szakos hallgatók az MSDNAA -n keresztül szinte az összes Microsoft termékhez hozzáférhet. A középiskolás és felsőoktatásban tanulók pedig 3000 ft járulékos költség fejében megkaphatja a Windows XP-t, Windows Vistat, Microsoft office 2003 és 2007-et legálisan.

Ez training kit prezentációkat, demókat és Hands-on Laborokat tartalmza. Segítségével elsajátíthatjuk a Visual Studio 2008 és .NET 3.5 új lehetőségeit.
Többek között a következő technológiákat mutatja be:

• LINQ
• C# 3.0
• VB 9.0
• WPF
• WCF
• WF
• CardSpace
• SilverLight
• Mobil Development
• stb
  
  

Én mindenkinek ajánlom figyelmébe a Hands-on Labokat, nagyon sokat lehet belőlük tanulni.

A csomagot bárki szabadon letölthetti a a közel 130 Megás fájlt a Microsoft oldaláról.
http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=8BDAA836-0BBA-4393-94DB-6C3C4A0C98A1&displaylang=en

Tegnapi blogomban írtam, hogy MCP-ből ill MCTS-ből nincs is olyan sok világszerte. És többen irtak mailt, hogy mégis pontosan mekkora ez a szám. Nos az ő számúkra itt a válasz:

Érdekesség, hogy inkább az IT vizsgák a népszerüek. Az NT 4.0 -ás vizsgát majdnem 400.000 tették le. A Developer vizsgák nem ilyen népszerűek. De mint látszik mindenkép érdemes le MCPzni, már csak a Welcome kit miatt is :-)

Sokan sokfélét mondanak az MCP-ről. Sokan úgy tartják nem érdemes MCP-zni, hisz többre megyünk, ha folyton a padot koptatjuk, és csak azt tanuljuk amit a suliban leadnak. Így fogunk diplomát kapni.
De bizony eljön az az idő amikor végzünk, és megpróbálunk elhelyezkedni az IT szakmába. És próbáljuk szépíteni az önéletrajzunkat, hogy ezt is tanultam meg azt is, de úgy igazán papírom nincs róla, hogy az adott témakörbe elmerültem volna. Márpedig manapság a "papír" fontos. És bizony az fog előnnyel indulni egy-egy jobban fizető állásért akinek meg vannak a képesítései egy-egy témából.
De mégis mennyivel nagyobb az előnyünk? Nos, ma mikor hazajöttem a következő üzenet várt a postaládámba:

Kedves Attila!
Kérem ne vegye tolakodásnak megkeresésemet, de így ismeretlenül a segítségét szeretném kérni.
Cégünk munkaerő közvetítéssel foglalkozik. Jelenleg .NET-es fejlesztőket keresünk, és Önre a blogjában találtam rá, mint aki e szakterületen szerzett minősítéseket (MCTS). Természetesen Önnek is szívesen ajánlom a .NET-es programozói pozícióinkat, bár a munkavégzés helye Budapest. Első körben azonban arra gondoltam, megkérdezem akadhat-e ismerőse, aki ezen a területen dolgozik, illetve hogy létezhet-e olyan névjegyzék, amiben az e minősítést szerzettek szerepelnek. Nem könnyű ilyen tudással, képesítéssel programozókat találni, így gondoltam egy életem, egy halálom, írok Önnek

Szép napot kívánva, üdvözlettel:
S. Veronika
(Cég neve)

Az emberre az alig néhány száz ember által olvasott blogjában is rátalálnak. :-)
Két hete lettem MCTS, és anélkül, hogy kerestem volna állást rám találtak, csak azért mert meg van egy adott cég által hitelesített minősítésem.

Megéri MCP-zni?
Szerintem mindenkép!

UI: Aki még nem MCPzet le az hajtson rá, mert ez így tényleg megéri. MCTS WinAPP ből a világon összesen 5988 személynek van minősítése (novemberi adat). Érdekesség a Windows Serverből ez a szám 250.000 feletti.

A PowerShell egy teljesen új generációs parancssoros felügyeleti eszköz. Ahhoz, hogy megértsük és átlássuk a működését ismerkedjünk meg a Powershell kialakulásának okaival, és mibenlétével.

Miért is volt szükség a PowerShellre?

Azok a felhasználók (Magukat „Igazi Programozóknak” nevezik) akik igazán egy Unix-terminál előtt ülve érzik magukat elemükben, a Windows rendszereken kényelmetlenül mozogtak. Nem igazán volt számukra igazi alternatíva.

Mi is volt?

o Command Prompt – kicsit régi, kicsit nehézkes, kicsit korlátolt (De a miénk :-) )

o Windows Scripting Hosting (WSH) - egész jó, hisz a COM objektumok egész sok és sokféle problémára nyújtanak megfelelő megoldást. De a WSH is korlátolt az interaktivitás területén.

Mi lehet a megoldás?

Adott a Microsoft .NET framework, amely rengeteg problémára nyújt megoldást, de a keretrendszer által készített programokat le kell fordítani, hiszen csak programozók használják. De a fejlesztők úgy gondolták, hogy ki kellene aknázni a keretrendszer által nyújtott lehetőségeket a rendszergazdáknak is.

Tehát összefoglalva szükség volt egy robosztus, minden körülmények között helytálló Shellre. Egy olyan shellre amely:

· Olyan interaktív, mint a bash

· Olyan jól és rugalmasan programozható, mint a Perl

· És beágyazható, mint a TCL

Így született meg tehát a PowerShell (CodeName: Monad). Tehát a Powershell egy vadonatúj scriptrendszer mely .NET objektumokkal zsonglőrködik. Ennek jelentőségét a Pipe (csövezésnél) értjük meg igazán. A PowerShellben használt parancsokat cmdleteknek nevezzük.

Nézzük meg közelebbről mire is képes ez az új generációs parancssoros felügyeleti eszköz.

Mivel az előadás célja nem egy teljes PowerShell ismertetése és bemutatása, ezért elsősorban az öntanulás beindítása a cél.

Help

Tehát kezdjük a help paranccsal.

Mint látjuk a rendszer teljesen önleíró. Láthatjuk a parancsokat, aliasaokat (ezekről később szót ejtünk). Válasszunk ki egy parancsot a listából. Mondjuk nézzünk meg közelebbről a Get-ChildItem –et. Írjuk be a következőt: help Get-ChildItem

Ekkor megkapunk minden információt az adott parancsról. De ha ez számunkra még mindig nem lenne elég, adjuk ki a következő parancsot: help Get-ChildItem –example

Ekkor példa scripeteket kapunk bőséges leírással, ami azért a kezdeti lépéseket rendkívül megkönnyíti.

Alias

A következő parancs legyen az alias. Bármilyen meglepő, ezzel a paranccsal ki lehet listázni az úgynevezett aliasokat.

Amint látjuk, hogy a régi DOS-os parancsoknak megtalálhatóak a PowerShellbeli megfelelői. PÉLDÁUL: a DIR parancs nem más, mint a Get-ChildItem. De meglehet találni néhány Linuxos parancsot is Például az ls –t. Tehát azok, akik csak régi DOS-os vagy linuxos ismeretekkel rendelkeznek nekiállhatnak a PowerShell használatához és tanulásához.

Csővezetés

Akik találkoztak már linuxal számukra nem ismeretlen a csővezetés fogalma. A futtatott parancsokat egymáshoz lehet csatolni a pipe ’ | ’ karakter segítségével. Ami annyit tesz, hogy a parancs eredményét nem az outputra borítja, hanem a következő lépésnek adja oda a végrehajtási sorban. A korábbi parancskörnyezetek az egyes parancsok között csak stringet tudtak közvetíteni. Ennek van egy komoly hátránya, gondoljunk csak bele, mi van akkor, ha kivonatoljuk mondjuk egy DIR parancsból a dátumokat vagy például a Read Only flageket? Ez a script, hogyan futna egy arab, vagy egy kínai windowson? Elég lehetetlen feladatnak tűnik. De mégis, hogy működik ez a PowerShellben? Nos, mivel a powershell .Net objektumokat, használ ezért mindaddig objektumokkal dolgozik, amíg valamit ki nem kell borítani a képernyőre, de tovább is dobhatjuk egy pipe segítségével anélkül, hogy információt vesztenénk. Képernyőre íráskor természetesen stringeket ír ki.

Ki írjuk a futó processzek listájából az első 6 elemet.

Változók használata

A PowerShellben természetesen lehet használni változókat is.
Jelölésük: $valtozonev
Mint ahogy megszokhattuk a változóknak tudunk értéket adni, valamint akár egy teljes parancs eredményét eltárolhatjuk a változóban.

Például.: $x = get-childitem

Ekkor az x változóban el lesz tárolva a Get-ChildItem eredménye. Ahhoz, hogy a változóból kinyerjük az értéket egyszerűen írjuk be a parancssorba a változó nevét: $x, és a képernyőn megjelenik a benne tárolt érték.

Természetesen a változóknál is lehet a csővezetést alkalmazni.

PÉLDÁUL: $x | select-object –first 3

Ez a parancs csak az első 10 elemet írja ki a képernyőre. (A select-object paranccsal később részletesebben foglalkozunk).

Get-Member

A Get-Member parancs nagyon fontos, talán a help után a legfontosabb azoknak, akik komolyan bele akarnak kezdeni a powershell scriptelésébe és használatába. Segítségével megtudhatjuk hogy egy-egy parancs milyen .Nett objektumokat használ, és hogy milyen propertyei és metódusai vannak.

Hogy ez miért is olyan fontos? Ezt egy példán keresztül mutatom be.

PÉLDÁUL: Get-ChildItem

Látjuk, hogy a Get-ChildItem cmdlet csak néhány információt oszt meg velünk, Például a fileneveket, vagy épp a fájlok hosszát.

PÉLDÁUL: Get-ChildItem | Get-Member

A Get-ChildItem, ugyan mutat néhány elemet, ugyanakkor a powershell segítségével ennél lényegesen többet is megtudhatunk. Láthatjuk, hogy az adott cmdlet melyik névteret használja, vagy épp mely metódusokat és propertyket. A rendszer tehát olyan, mintha informatikusok írták volna informatikusoknak.

Get-PsDriver

Ez a parancs megmutatja a PowerShell driveokat.

Mint látható nem csak meghajtókon tudunk járkálni, hanem a registryben, vagy épp a tanúsítványtárban, de akár a környezeti változókat is piszkálhatjuk. A registryben való kutatáshoz egyszerűen írjuk be, hogy cd HKCU: és már be is léptünk a Current userbe. A registrybe való járkálás nem jelenthet senkinek különösebb problémát, az értékek megváltoztatása viszont már macerásabb, ugyanis a kulcsokat külön kell kezelni az értéktől, valamint a kulcsokhoz tartozó default értékek miatt is bonyolultabb. (Ha igény lesz rá, egy tanfolyam keretében bemutatásra kerül, hosszabb lélegzetvételű folyamat)

PowerShell üzemmódok

A powershellnek 2 üzemmódja van, az egyik a kiértékelő, a másik a parancs üzemmód.

Parancs üzemmód:

Ha parancsot írok, ami betűvel kezdődik és megtalálja a parancskészletében, Például a DIR parancs akkor az adott parancs értelemszerűen végrehajtódik.

Kiértékelő üzemmód:

Ha viszont olyat adok meg, amit nem fedez föl a parancskészletében, de kitudja értékelni akkor a kiértékelő üzemmódba vált át.

PÉLDÁUL: írjuk be, hogy 1,2,3,4,5

Ez a PowerShell számára egy halmaz definícó volt, amit úgy értékelt ki, hogy kiírta őket a képernyőre. Mint láttuk a PowerShell nem írta ki, hogy „bad command or filename” köszönhető ez a kiértékelő üzemmódnak.

Na de mi van akkor, ha azt írom a parancssorba, hogy 1mb?

A válasz: 1048576 byte.

Ebből is látszik mennyire informatikus közeli ez az új parancssor.

Szűrések

Oszlopok szerinti szűrés (select-object)

Ezen parancs segítségével szűrhetjük azt, hogy milyen oszlopok jelenjenek meg az adott parancs eredményeként.

PÉLDÁUL: get-childItem | select-object –property name, length

A select-object segítségével most csak a name és a length oszlop fog megjelenni.

Érdekesség, hogy a select-object –first – last kapcsolókkal adhatjuk meg, hogy hány elem jelenjen meg az eredményben. (Értelemszerűen az első 10 –first 10 utolsó 10 –last 10 kapcsolót használjuk)

Például.: get-eventlog -logname application | select-object -first 10

Megkapjuk az első 10 bejegyzést az alkalmazások eventlogjából.

Ez hasznos is lehet, hisz több ezer bejegyzés is előfordulhat az eventlogba, és ha azt mind a képernyőre dobnánk, eltartana egy darabig amíg a rendszer ezt elvégezné.

Sorok szerinti szűkítés (where-object)

A where–object parancs segítségével bizonyos feltételnek megfelelően szűkíthetjük a sorokat.
PÉLDÁUL: írjuk, be hogy get-process

Ekkor megkapjuk a legfontosabb információkat az összes processzről.

Na de mi most azt szeretnénk, hogy csak azokat a processzeket írja ki amelyeknek a workingset –je nagyobb mint 25MB.

Get-Process | where-object {$_.workingset –gt 25mb}

$_ az aktuálisan használt sort jelzi, míg a –gt a graterthent (nagyobb, mint) jelöli. A PowerShell ugyanis kényes a <> operátorok használatára.

Számoljunk (Measure-object)

Ez a parancs egy nagyon ötletes, ugyanis a hozzá beérkező objektumok bizonyos propertyjei alapján tud készíteni összegzést, átlagot, countot stb.

Például.: get-childItem | measure-object –property length sum

De akár text fájlokon is alkalmazhatjuk a measure-object –et, ugyanis léteznek speciális kapcsolói erre az esetre.

Például:

-line: sorokat számolja meg

-word: a szavakat számolja meg

-character: a karaktereket számolja meg egy szövegben.

És akkor jöjjön egy kis scriptelés a végére:

E-mail küldés powershell segítségével.

Először vizsgáljuk meg közelebbről magát a scriptet. (A PowerShell scriptek kiterjesztése *.ps1)

$mail = new–object System.net.mail.mailmessage(„kitol@server.hu”,”kinek@server.hu”,”Tárgy”,”Üzenetem”)

$server = new-object System.Net.Mail.SmtpClient(192.168.2.1);

$server.send($mail);

Mint látjuk, a new-object segítségével egy .NET objektumot példányosítunk, és használjuk a megfelelő paraméterek segítségével. Az adott paramétereket az object-browserből kinézhetjük. A Visual Studioban a View->Object Browser menüpont alatt (Ctrl + W + J) érhetjük el. Mint ahogy a mellékelt ábrán is látható, ha a megfelelő paramétereket használjuk, megalkothatjuk a levelet.

$mail = new–object System.net.mail.mailmessage(„kitol@server.hu”,”kinek@server.hu”,”Tárgy”,”Üzenetem”)

Ebben a sorban a $mail változóba eltároljuk az egészet objektumot, amely vár arra, hogy őt elküldjék.

De neki nincs send metódusa amivel elküldhetjük a levelünket.

$server = new-object System.Net.Mail.SmtpClient(192.168.2.1);

$server.send($mail);

A System.Net.Mail névtérnek viszont van egy SmtpClientje aminek van send metódusa. És ez a send metódus ép egy mailmessage objektumot vár paraméternek.(Ezt is kikereshetjük az Object Browser segítségével) Az SmtpClient példányosításánál pedig a Host címe kell. És ha ezekkel megvagyunk már küldhetjük és a levelünket.

Remélem sikerült a powershell iránt felkelteni az érdeklődést, és beindítani az öntanulás folyamatát. Én mindenkinek csak ajánlani tudom e rendszer részletes megismerését, hisz ez a jövő, és ha az ember mind rendszergazda vagy egyszerűen tudatos felhasználó örömét fogja lelni e rendkívül használható új rendszerben.

A mai napon végre megszereztem az MCTS minősítést (Microsoft Certified Technical Specialist), méghozzá a Windows Client Developmentből. Két MCP vizsgát kellet leteni ehez, a 70-526 -ot (Winodws Client Based Development) a másik pedig a 70-536 (Applacation Develompent Foundation). Részemről az utóbbi éreztem nehezebbnek. Az 536os nehezebb témának éreztem, a vizsgán is elég kemény kérdések voltak (legalább is számomra). Főleg Security témakörből éreztem nehéznek a kérdéseket, valamint elég alapos ismeretekre van szükség a generics témakörből is. A Serializáció témaköréből és COM -ból is elég egyszerü kérdések voltak (ezen azért meglepődtem). De összeségében az 536os témakör unalmasabb mint az 526.  Ez érthető is, hisz az 526 sokkal látványosabb, és szórakoztatób témakör. 
A következő cél az MCPD, vagy a Web based Client development vizsga megszerzése.

Viszont arra kiváncsi vagyok, hogy mennyit is ér ez a minősítés most, hogy kijött az új framework és az új studió? Vajon már elkezdődnek a .NET 3.5-ös vizsgák és akkor ez a papir érni fog-e valamit akkor ha kikerülök az egyetemről? Igaz, hogy a .NET 2.0 nem egy elavult technológia, de 1 - 1,5 év múlva mikor végzem az egyetemen megfogja-e tartani az értékét? Vagy akkora már el is felejtjük a 2.0 -át? Amúgy, annyiban mindenkép jobb ha az embernek ilyen vagy hasonló minősítései vannak, ugyanis amikor végzünk nem "csak" egy diplománk lesz, hanem mellé a néhány minősítés a Microsofttól vagy épp a SUN-tól (Kinek melyik tetszik), és egy ugyanolyan diploma mellet azért nagyobb esélyel indul az a személy egy adott állásért akinek vannak ilyen vagy ehez hasonló minősítései. Tehát végül is megéri MCP-zni.
Mindenesetre akkár mi is lesz a jövőben, az önéletrajzban szépen fognak mutatni a minősítések :) 

• C# 3.0
• Visual Basic 9.0
• .NET 3.5 támogatás
• SQL Server 2008 támogatás
• Többnyelvű felület (MUI)
• Beépített AJAX támogatás
• Beépített WPF támogatás
• Játékfejlesztő készlet C++-hoz
• LINQ támogatás (LINQ TO SQL)
• CSS szerkesztő
• JavaScript Intellisense és debug
• Keretrendszer választás lehetősége a projectben

A megjelenéssel egy időben a Microsoft kiadott egy gyűjteményt is, mely segítségünkre lehet az újdonságok megismerésében és
használatában. A 123 MB méretű csomag tartalmaz 28 PowerPoint prezentációt, 20 demót és 20 interaktív laborgyakorlatot.

A Microsoft által készített alkalmazás kiszolgáló az Internet Information Service. Ennek első verziója még 1996-ban jelent meg a WindowsNT 3.51 -höz az IIS 1.0. Kezdetben csak egy sima webkiszolgáló szerepét töltötte be. Majd az internetben rejlő üzleti lehetőségek miatt egyre nagyobb funkcionalitással látták el. Elterjedése a Windows 2000 Server megjelenése után kezdet rohamosan piacot nyerni. Majd a Microsoft asztali operációs rendszerébe is bekerült, így a Windows XP Professionalba már az IIS 5.1-el találkozhattunk. A Windows Server 2003-ba pedig az IIS 6.0-s verziója került bele. A Windows Vista -ba (Bussines-től) és a Windows Server 2008-ba pedig már egy teljesen újratervezett alkalmazás kiszolgálóval találkozhatunk, melynek moduláris felépítése az eddiginél sokkal nagyobb rugalmasságot, és skálázhatóságot, valamint biztonsági újításokat hordoz.

Mi az alkalmazás kiszolgáló?

Az alkalmazáskiszolgáló olyan alapvető technológia, amely kulcsinfrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosít a rendszeren tárolt alkalmazások számára. Az alkalmazáskiszolgálók általában a következő szolgáltatásokat nyújtják:

• Erőforrás-készletezés (például adatbáziskapcsolat-készletezés és objektumkészletezés)
• Elosztott tranzakciók kezelése
• Aszinkron programkommunikáció, általában a message queuing szolgáltatás segítségével
• Az igény szerinti (Just-in-Time) objektumaktiválási modell
• Automatikus XLM alapú webszolgáltatási felületek az üzleti objektumok eléréséhez
• Feladatátvétel és az alkalmazások állapotfelmérésével kapcsolatos szolgáltatások
• Integrált biztonság

Ez mind-mind olyan általános tulajdonság, amellyel egy alkalmazás kiszolgálónak rendelkeznie kell, és ezeket a tulajdonságokat az IIS mind tudja. Ezenkívül a Windows Server 2003 operációs rendszerrel karöltve még az XML-webszolgáltatások, webalkalmazások és elosztott alkalmazások fejlesztését, bevezetését és futás közbeni felügyeletét segítő funkciókat is biztosít. Tehát az IIS egy széleskörű szolgáltatásokat nyújtó webkiszolgáló, amely infrastruktúrát biztosít a .NET és a már meglévő webalkalmazások és webszolgáltatások számára.

Dehogy mindezeket az állításokat be is bizonyítsuk, készítsünk egy elosztott webalkalmazást, melynek a webservicet és a web alkalmazását az IIS, fogja hostolni.

Elosztott alkalmazás készítése, valamint publikálása IIS segítségével

Az egyszerűség kedvéért webalkalmazást készítünk, mely a kliens oldalon bekér két számot, majd ezt a két számot elküldi a WebService felé. Ezt a két számot a mi általunk készített webservice feldolgozza, kiértékeli és a két szám összegét visszaküldi a kliensnek ami megjeleníti az eredményt. A kliens ajax alapú lesz, hogy Post-Back ne történjen.

WebService elkészítése

Indítsuk el a Visual Studio 2005-öt. Válasszuk ki a File -> New ->Web Site menüpontot. A megjelenő ablakon válasszuk ki az ASP.NET WebService template -t , majd adjunk neki egy nevet. Jelen esetben neveezzük el OsszeadoService –nek, majd kattintsunk az OK gombra. A Visual Studio legenerál számunkra egy alapértelmezett WebService templatet, majd ezt egészítsük ki a mi általunk elkészített összeadás webmetódussal.

[WebMethod]
public int Osszeadas(int a, int b)
{
return a + b;
}

Most, hogy készek vagyunk a webszolgáltatásunkkal, leforditjuk (F6) és már publikálhatjuk is az IIS-re.
Megjegyzés: A Visual Studio 2005 rendelkezik egy sajátfejlesztő web és alkalmazás kiszolgálóval direkt fejlesztési célra. Ezt a külvilág nem érheti el. Tehát akár a Visual Studio 2005 segítségével is kipróbálhattuk volna az alkalmazásunkat .

WebService publikálása IIS kiszolgálóra

A publikálás ezen egyszerű esetben történhet egy egyszerű fájl másolással is. De a Visual Studio 2005 rendelkezik egy külön erre a célra fejlesztett felülettel is, valamint akár telepítő készletett is készíthetünk web alkalmazásunkhoz. Most válaszuk a Visual Studio nyújtotta publikációs felületet. Kattintsunk a WebSite menü Copy Web Site menüpontjára. A megjelenő ablakban kattintsunk a Connect gombra, majd a megjelenő ablakba válasszuk ki, hogy helyi IIS kiszolgálóra szeretnénk publikálni, ezt követően válasszuk ki, hogy melyik Virtual Directoryba kívánjuk publikálni , majd kattintsunk az OK gombra.  A Visual Studio publikáló eszköze most kapcsolódott a helyi IIS kiszolgálóra, ezt követően elég átmásolnunk a Service.asmx fájlt és az App_Code mappát. Ha ezzel készen vagyunk, nyissuk meg kedvenc böngészőnket és a címsorba írjuk a service –ünk elérési útvonalát. Jelen esetben nekünk elég a következő útvonal is http://localhost/Service.asmx . Most egy automatikus XLM alapú web szolgáltatási felületet látunk magunk előtt melynek segítségével tesztelhetjük, és megtekinthetjük a web szolgáltatásunkat. Próbáljuk is ki. Adjunk meg két számot, legyen most a 2 és a 3. Ezt követően kattintsunk az Intiást gombra. És a következő eredményt kapjuk:

<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?>
<int xmlns="http://tempuri.org/">5</int> 

Mint látjuk az eredményt egy XML dokumentumban kapjuk meg, és ezt küldi majd az alkalmazásunk felé is.

Webkliens alkalmazás elkészítése

Most, hogy elkészítettük a webszolgáltatásunkat írjunk egy kliens alkalmazást. A Web kliens alkalmazás elkészítéséhez indítsuk el a Visual Studio 2005-öt. Válasszuk ki a File -> New ->Web Site menüpontot. A megjelenő ablakon válasszuk ki az ASP.NET AJAX-Enabled WebSite templatet , majd adjunk neki egy nevet. Jelen esetben nevezzük el KliensOsszeadas –nak majd kattintsunk az OK gombra. Miután a Visual Studio elkészítette a templatet, kattintsunk Design nézetre, majd húzzunk a WebFormra két TextBox-ot egy Buttont és egy Label controlt. Majd húzzunk fel egy Ajax-os UpdatePanelt is a Formra. Ebbe az UpdatePanelbe helyezzük bele a Button és a Label controlt. Ugyanis ez a két control fog aszinkron módon működni.  Ha ezzel meg vagyunk a Formunk nagyábból a következő alakot fogja mutatni. Ugyan kész a formunk kinézete de még tartalom, nem áll mögötte. De még mielőtt belekezdenénk kódunk megírásába, a webszolgálatatásunkat megkell hívnunk a Solutionünkből. Kattintsunk a Solution Explorerre (jobb oldalt). Majd Jobb egérgomb és kattintsunk Add Web Reference menüpontra.  A Megjelenő ablak címsorábaírjuk be a webszolgáltatásunk URL-jét, ami jelen esetben a http://localhost/Service.asmx , ha sikerrel jártunk akkor a tesztelésnél megszokott kép fogad minket és ugyanúgy kipróbálhatjuk a webszolgáltatásunkat. Mielőtt bezárnánk az ablakot a Web Reference name-hez irjuk be azt a nevet amivel a Web szolgáltatásunkra hivatkozni fogunk, ez a név most legyen a WebSzolg, majd kattintsunk az Add Reference gombra. Most már sikeresen hozzáadtuk az alkalmazásunkhoz a webszolgáltatásunk referenciáját.

Most már nincs más hátra, csak a kód megírása. Kattintsunk kétszer a Buttonra, ekkor a Visual Studio beköti az alapértelmezett esemény vezérlőt, és megírhatjuk a kódunkat. Ami a következőképpen fog kinézni:

protected void Button1_Click(object sender, EventArgs e)
{
WebSzolg.Service szolg = new WebSzolg.Service();
int a = Convert.ToInt32(TextBox1.Text.ToString());
int b = Convert.ToInt32(TextBox2.Text.ToString());
int eredmeny = szolg.Osszeadas(a, b);
Label1.Text = eredmeny.ToString();
}

A kód tulajdonképpen bekér két számot, és a két számot elküldi a webszolgáltatásnak, ami összeadja és visszaküldi az alkalmazásnak. Anélkül, hogy Post-Back történne a webformon.

Tesztelés

Most, hogy kész a kliens alkalmazásunk, próbáljuk ki. Kattintsunk a Debug menü Start Debugging menüpontjára (F5). Ekkora a Visual Studio belső webszerverén fog futni a kliens. Természetesen akár publikálhatnánk is egy IIS kiszolgálóra az eredmény ugyan az.

A két szövegmezőben adjunk meg két számot. Majd kattintsunk a Kiszámol Buttonra, és láthatjuk, hogy megjelenik az eredmény, anélkül, hogy a formon post-back történt volna. É s maga az összead függvény pedig az IIS –en hostolt webszolgáltatás számolta ki. Ezen rövid és egyszerű példa is ékes bizonyítéka annak, hogy az IIS és az ASP.NET egy alkalmazás kiszolgáló. Természetesen az IIS akár a PHP-val is együtt tud működni.

Összegzés

A mai első sessionon a ClickOnce -ról esett szó. Első körben bemutatták a ClickOnce szolgáltatásait. A telepítséi módszereit, a frissitést, illetve azt, hogy a háttérben mindez hogyan is működik.  Tulajdonképpen akit érdekel az megtalálható a 70-526os könyv 15 fejezetében elolvashatja.
Mindenesetre újdonság, hjogy most már WPF alkalmazásokat is telepíthetünk ClickOnce -al. Igaz, hogy csak Full Trust modban!!  Ha csökentet jogosultságokkal rendelkezünk, akkor már ez a megoldás nem használható. (XMLSerialization Exceptioon-t kapunk) Értelemszerüen .NET 3.0 -nak telepítve kell lennnie  a gépen. Másik fontos, hír hogy soha nem lesz olyan ClickOnce-al telepített alkalmazás, amelyet minden user homejába feltelepítünk egyszerre. (Ez szerintem egy racionális döntés)

A techEd-en a delegáltaknak lehetősigük van arra, hogy a legújabb technológiákat kipróbálják gyakorlatban is egy néhány száz géppel felszerelt luxus "laborban". Az egészet ugy kell elképzelni, hogy van egy gép (mellesleg nagyon erős 4 GB RAM, Core 2 Duo stb) és két monitor van a személy előtt. Az egyiken a gyakorlat leírását látja magaelőt a delikvens míg a másikon készítheti a feladatot. (Nagyon kényelmes igy a gyakorlatokat elkészíteni, jó lenne otthon is egy eféle labor). Természetesen a gyakorlatokat Virtual Server hostolja, és ki kell választani, hogy mégis melyiket szeretnénk megcsinálni.

Tapasztalatok a laborról

Expression Blend - Kegyetlen jó!! :) Annyira egyszerü, ha rájön az ember, hogy hogy kell vele dolgozni, hogy még én magam is tudok szép látványos felületeket elkészíteni. És persze anélkül, hogy értenék a XAML -hez (Amelyet ha lehet kerülök)

C# 3.0 - Vegyes érzelemek. Egyfelöl nagyon pozitiv élmény másfelöl elsőre kicsit furcsák az új nyelvi elemek.

Linq - Ez is egy hatalmas újítás, tömören megfogalmaz SQL (és más adat) lekérdezésének a lehető leg objektum orientáltabb módja. És feltétlenül leegyszerűsíti a programozást is. (De az új nyelvi elemek megzavarhatják az embert elsőre)

WCF - Ez is egy nagyon jó ujdonság, bár a gyakorlat kicsit huzós volt hozzá.

Office Add-in fejlestés - Ez elég komplex feladat, de ha valakinek szüksége van rá az itt megtanulhatta, hogy kell.  Én egy kis  outlook add-in irtam, ami egy leegyszerüsitet AddressBook volt.

Ha megtudom, valahogy szerezni a gyakorlatokat és kell valakinek jelezze e-mailbe és elküldöm. .NET 3.5 böl szereztem egy Training DVD, ha arra is szüksége lenne kérjétek feltöltöm valamelyik FTP-re és tölthetik is.

A legjelentősebb újdonságok között említeném:

Windows alkalmazások

• WPF Host Control
• Multitargeting
• Property Windows Search
• WPF alkalmazások készítése (Jó működik)

Web Alkalmazások

• CSS Poropertyes Window (Ezzel még én is értek a CSS-hez :) )
• Split megjelenítés
• JavaScript Debugger (Na ez nagyon kellet már)

A Visual Studio 2008 és .Net Framwork 3.5 újdonságai előadáson, Deniel Moth bemutatta a C# 3.0 újdonságait is.

Elsőre kicsit furcsa.

Újdonságok közöt emliteném a delegátumok "új" használatát, ami az egyik legpozitivabb élmény, úgyanis rendkivül leegyszerűsíti a használatát.
A Linq is egész pozitivum. Viszont az, hogy mostantól nem muszály típusos változót deklarálni az engem eslőre eléggé zavar. (Főleg ha más kódját kellesz olvasnom és nem lesz egyértelmű, hogy akkor mégis milyen változót deklarált.

De a kép végülis magáért beszél.

Elindult a .NET Micro Framework webnaplója, ahol a keretrendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról, ötletekről és tevékenységekről olvashatunk.
A közösségi blog szerkesztői - fejlesztők, tesztelők és menedzserek - a .NET Micro Framework témakörhöz kapcsolódó legújabb információkat fogják a publikum elé tárni.

http://blogs.msdn.com/netmfteam/

A Visual Studio 2008 megjelenésével a .NET keretrendszer forráskódja is elérhető lesz a Microsoft Reference License alatt.
Mit is jelent ez? Az alapvető osztálykönyvtárak, az ASP.NET, a WinForms és a WPF library-k implementációjába bárki betekinthet (persze idővel ez a lista bővülni fog).

Két módja is lesz a forráskódok böngészésének:
- Lokális telepítés után számítógépünkön.
- A Visual Studio 2008 segédletével saját fejlesztésű programjaink debuggolása közben a .NET keretrendszer forráskódjaiba is belenézhetünk. A Microsoft szerint ezt egy Interneten hozzáférhető source-server biztosítja. Nem kell többé a Reflector-hoz nyúlni, ha a „gyári” dolgok működésére érdekel.
A Microsoft Reference License-ről bővebben: http://www.microsoft.com/resources/sharedsource/licensingbasics/referencelicense.mspx

Egy remek kis cikk, a Visual Studio 2008 és a WPF használatáról.

Bátorfi Zsolt

Rögtön egy remek hírrel, ugyanis megjelent a Visual Studio 2008 (igen, kezdjük el szokni) Beta 2, ami innentől kezdve abban az állapotba van, amit funkcionálisan késznek tekinthetünk.

Ez azt jelenti, hogy aki veszi a fáradságot és letölti a telepítőkészletet, az már a mindent úgy láthat, ahogy az a végleges - a következő év elején megjelenő - termékben benne lesz.

Mivel ez a blog elsősorban a prezentációs technológiákról szól, ezért most eltekintek az összes új feature felsorolásától, inkább csak az első élményekre fókuszálok a WPF támogatással (aka. Cider) kapcsolatban.

Aki a WPF-be beleásta magát, annak nem kell mondanom, milyen fontos ez a pillanat, hiszen közismert, mindezidáig komoly fejlesztőeszköz támogatás nincs a WPF-hez, aki eddig neki akart indulni egy projektnek, az bizony kezdhette az alapoktól: msbuild fájlok (.csproj) kézzel történő létrehozása, "meztelen" XAML szerkesztés, ugyanis a VS 2005 alatt design time támogatást nem létezett stb.

Tovább bonyolította a helyzetet, hogy közben elkészült a Blend, ami egy profi designer felület, de ha a kódolásra kerül a sor, nos, nincs igazán a helyzet magaslatán, ugyanis képességei odáig terjednek, hogy képes egy .cs fájlt egy editorban megnyitni, s aztán filmszakadás...

Ezzel kapcsolatban elő is jön egy kérdés, nevezetesen, hogy miben kezdjünk el egy WPF alkalmazást fejleszteni: Blend-el vagy VS-el hozzuk létre a szoftver vázát?

Egyáltalán milyen helyzetben használjuk a designer, s mikor a fejlesztő eszközt?

Most hogy végre látszik, mi lesz pontosan a VS 2008-ban, szerintem kitisztult a kép, ugyanis innentől kezdve minden támogatást megkapunk az eszközben. Gyakorlatilag teljes szabadsággal fejleszthetünk Windows alkalmazásokat, úgy mint a WinForms-ban, természetesen azzal a rengeteg plusszal (pl. vezérlők testreszabása) amit a WPF ad, ráadásul a két technologiát szabadon kombinálhatjuk, mindkét irányban.

Nézzük hát mi fogad bennünket, amikor rányitunk egy már korábban elkezdett projektre (megj: az új multitargeting-nek köszönhetően egy kattintással átváthatunk 3.0-ról 3.5-rem így tettem én is egy demó alkalmazásommal):

tovább képernyőképek itt...

Néhány dolgot szeretnék kiemelni:

• a designer felület tényleg gyors, nagyítható és végre jól szinkronban van a XAML editorral, ami gyakorlatilag gépelés közben úgy ellenőrzi (interpretálja!) a kódot, hogy az ne pusztán csak az XML sémának, hanem a WPF visual tree előírásainak is megfeleljen, illetve fel van készítve minden extrára (markup extension-ök, resource-ok, stílusok, adatkötés):
  
• egy igazi felület számos layout vezérlő és azok gyermekobjektumainak beágyazásából áll, minek következtében másodpercek alatt el lehet veszni a markup ingoványban. Erre ad megoldást az új Document Outline panel (kedvencem), ami nem csak navigálni enged, hanem még előnézeti képet is az elemről ami felett az egerem áll:
  
• mivel a XAML editor menetközben validál ezért, remek hibajelzéseket kapunk, anélkül, hogy build-elnénk:
  
• remek jól működik a WPF tartalom hosztolása egy Winform-on (Elementhost) illetve a Winform vezérlők beágyazása WPF-be (WindowsFormsHost):
  

Összeségében elmondhatjuk, hogy végre kikerekedett a kép a WPF fejlesztők számára is, a megvalósítás minden fázisa tökéletesen lefedődik eszköz és design time támogatással és most már az is tiszta mikor mit használjunk: a projekt vázát készítsük el VS 2008-ban, hozzuk létre a felső szintű layout konténereket (pl. canvas, grid, dockpanel), tervezzük meg és implementáljuk az adatkötést támogató osztályokat felhasználva pl. a LinQ to SQL támogatást, majd pedig menjünk át a Blend-be és polírozzuk ki a UI-t (layout, control template, databinding).

Jó ismerkedést Mindenkinek!

Egy kis tutorial, amivel könnyen elsajátíthatjuk, mind a WPF mind a Silverlight -tal való munkát. (Silverlight telepítese szükséges)

Silverlight és WPF designerek figyelem!

Azoknak akik szeretik a rövid, moduláris tanulást, egy remek honlap indult a napokban, ahol részletes trénanyagok segítségével lehet megtanulni az egyedi vezérlők, effektek, animációtervezés, vektorgrafika és sok más tipikusan "tervezendő" vizuális komponenseket:

Jó tanulást!

Web Based Client Development - 70-528 MCP vizsgatippek

Balássy György:

Múlt héten voltam Web-Based Client Development (70-528) vizsgán, gondoltam megosztom a tapasztalataimat, másnak még jól jöhet.

Helyszín

Vizsgaközpontként a TrainerC-t választottam, pontosabban nem volt választási lehetőségem. Az ügyintézés kedves, korrekt és gyors volt, igazán csak jót tudok mondani róla.

Felkészülés

A felkészüléshez két forrást tudok nagyon ajánlani:

• MCTS Self-Paced Training Kit (Exam 70-528): Microsoft® .NET Framework 2.0 Web-Based Client Development című vizsgafelkészítő könyv. Nem is a könyv az érdekes, hanem a CD mellékleten található vizsgáztató program, amiből fel lehet deríteni, hogy mire szeretnek rákérdezni. Azt hiszen nem árulok el titkot azzal, ha ideírom, hogy peer-to-peer hálózatokon megtalálható a CD melléklet anyaga.
  A könyvhöz egyébként tetemes hibajegyzék van, amit kissé nehéz megtalálni, hiszen a KB930739 tudásbázis cikkben érhető el. Nekem is csak az MS Press support tudta elküldeni a linket, a kérdésem háromszori forwardolása után. A CD mellékletből nincs javított verzió, pedig van hiba a példa kérdésekben is.
• Lehet vásárolni a neten minta vizsgasorokat, vagy Uram bocsá' akár P2P hálózatokon is lehet ilyeneket találni. Nekem az ActualTests bejött.

A fenti két forrás együttesen lefedte a vizsgakérdések 100%-át, méghozzá szó szerint, amin nagyon meglepődtem.

Témakörök

A Microsoft természetesen publikálta, hogy mire kíváncsi a vizsgán, mégis íme néhány személyes tipp az egyes témakörökhöz, hogy mire érdemes kiemelten koncentrálni:

1. Creating and Programming a Web Application
   • Kontrollok dinamikus hozzáadása az oldalhoz
   • Állapotkezelés, mikor viewstate, session vagy query string
   • Oldalak életciklusa
   • Erőforrásfájlok használata (lokalizáció), szintaktika.
   • Validátorok: mikor melyik, kikapcsolás.
   • Hierarchikus vezérlők (menu, treeview, sitemap)
   • Átirányítás (Redirect vagy Transfer)
2. Integrating Data in a Web Application by Using ADO.NET, XML, and Data-Bound Controls
   • XPath kifejezések értelmezése és a megadott XML dokumentum egy node-jának kiolvasásához szükséges XPath kifejezés megalkotása
   • Az összes XML-lel kapcsolatos osztály, mikor melyiket célszerű használni, melyik gyors, melyikben lehet ugrálni, melyik csak szekvenciális, melyik tud XPath-t stb.
   • Táblák összekapcsolása, idegen kulcsok, kényszerek DataSetben.
   • Táblákon belül nézetek használata és RowStateFilter.
   • Adatkötés folyamata.
   • Expression column szintaktika DataTable-ben.
3. Creating Custom Web Controls
   • Custom-, user- és composite kontrollok közötti különbségek, mikor melyiket célszerű használni.
   • Mikor melyik ősosztályból érdemes származtatni.
   • Tulajdonságok állapotkezelése (viewstate és control state).
   • Template-es vezérlők készítése.
   • Attribútumok használata (Designer, Category, Description).
4. Tracing, Configuring, and Deploying Applications
   • Mikor kell Copy Web, Publish Web és Web Setup eszközt használni, melyik mit másol fel, milyen protokollon keresztül.
   • aspnetcompiler.exe
   • Trace lehetőségek.
5. Customizing and Personalizing a Web Application
   • Master page-content page szintaktika, nested master készítése.
   • Masteren elhelyezett kontroll elérése content page-ről.
   • Webkijelzők: kijelzők összekapcsolása, mikor milyen part (editor, catalog stb.) kell az oldal szerkesztéséhez.
   • Mikor lehet témát és master page-et kódból állítani (PreInit-ben).
6. Implementing Authentication and Authorization
   • Megszemélyesítés.
   • Szerepkör alapú jogosultság osztás web.configban (allow, deny, ?, *).
   • Hitelesítéshez kapcsolódó ASP.NET 2.0 vezérlők alapszolgáltatásai (pl. levélküldés, password reset vagy elküldés).
7. Creating ASP.NET Mobile Web Applications
   • Kliens specifikus renderelés.
   • Böngésző képességek detektálása.
   • Egyedi device filter készítése.
   • Lapozás megvalósítása.
   • Form vs. Page.

A fentiek közül szerintem az ADO.NET és az XML a legnagyobb kiszúrás, az XPath bűvölést és az XML osztályok használatát én simán áttettem volna egy adatkezeléssel kapcsolatos vizsgába. Sajnos nem elég az ASP.NET-et ismerni, akadnak kérdések, amik egyértelműen a VS 2005 IDE ismeretére mennek rá, például a Server Explorer használatára, ráadásul pont az adatkezelős részre (pl. SQL query írás), amit a Visual Web Developer Express nem tud :(

A vizsga egyébként 45 kérdésből áll és 2,5 órás, ami szerintem bőségesen elegendő, én kb. 30 perc alatt végeztem. Nem állítom, hogy a vizsga tökéletesen leméri, hogy az illeti mennyire ismeri az ASP.NET-et, de az tény, hogy elég szerteágazóan, elég apró dolgokra kérdez rá, tehát nagyon nem árt, ha az embernek valóban van gyakorlati tapasztalata.

Sok sikert!